Egekben az albérlet árak

+36 20 454 5156

ingatlan@advisors.hu

Egekben az albérlet árak

Egyre nagyobb a kereslet a kiadó lakások iránt a nagyobb városokban, ennek ellenére már nem emelkednek olyan tempósan a bérleti díjak, mint korábban. Ennek hátterében a kínálat bővülése áll.

Továbbra is az V. kerületben a legdrágábbak a kiadó lakások, havonta átlagosan 200 ezer forintot kérnek ezekért. A másik véglet pedig a XXIII. kerület, ahol 90 ezer forintos átlagáron lehet lakást bérelni. Budapesten február elején 140 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.

Az előző években elindult építkezések jelentős része fejeződik be 2019-ben, így több mint 20 ezer új lakás átadása várható, ami várhatóan meghaladja majd a tavaly átadott új lakások számát. Január első napjaiban a budapesti – maximum 80 négyzetméteres – kiadó lakások átlagos bérleti díja havi 150 ezer forint volt, míg az újonnan épült vagy újszerű lakásokért átlag 169 ezer forintot kértek a tulajdonosok. Budapest mellett a legtöbb vidéki nagyvárosban is egyre nőnek a lakásbérleti díjak. A drágulás közel 10%-os, és ahogy ellepik a piacot a kiadó lakást vagy szobát kereső fiatalok, úgy kell egyre mélyebbre nyúlnia a pénztárcájába annak, aki költözni szeretne.

Albérletpiaci bumm - magasabbnál magasabb albérlet árak

Az ingatlanpiaci bumm és a kedvező hitelkonstrukciók miatt az elmúlt években jó ötletnek tűnt lakást és házat vásárolni, a folyamatosan hízó kereslet pedig nem kímélte az árakat. 2011-ben Budapesten kb. 70 – 75 ezer Ft-ért lehetett egy 50 – 55 m2 alapterületű lakást bérelni, és akkor ez sokkal jobb ötletnek tűnt, mint akár 100 ezer Ft-ot átutalni minden hónapban a banknak. Azóta nagyot fordult a Világ: 2015-ban átlagosan 3 – 4 %-kal nőttek az árak a fővárosban (panel és téglalakás) és Budapesten az albérletek átlagos bérleti díja idén elérte a 140 ezer Ft plusz rezsi összeget. Van olyan kerület, ahol 32 %-kal kell többet fizetni a tavalyihoz képest és ritka a csökkenés. A legdrágább az V. kerület, (200 ezer Ft), a legolcsóbb a XXIII. kerület (kb. 90 – 95 ezer Ft), egy panellakás a III. kerületben 139 ezer Ft-ba kerül havonta (+7%), egy téglalakás 170 ezer Ft-ba (+19%), vagyis a frissen felvett és lakhatást kereső diákoknak (ill. szüleiknek) nagyon nehéz a helyzete. Bár ijesztőnek tűnt minden résztvevőnek – még az ingatlant vásárolni nem akaró külső szemlélőnek is – az ingatlanárak emelkedése, a piaci helyzet tankönyvbe illő módon reagálta le a kialakult állapotokat.

Mi volt a helyzet korábban?

A megtakarítások folyamatosan növekedtek, a vásárlási feltételek javultak (kedvező hitelkonstrukciók, CS.O.K) és az emberek elkezdtek lakásokat vásárolni, már nemcsak saját használatra, hanem befektetési céllal is. A megnövekedett kereslet eredményeként az építőipari cégek alig bírják kapacitással, sőt, a fejlesztések 50%-át azok a nem szakmai fejlesztők birtokolják, amelyek csak a gyors profitszerzés miatt jöttek létre. Az általuk elvégzett munka minőségi és teljesítési szempontból igen kockázatos, viszont nélkülük nem kerülne átadásra csak Budapesten mintegy 8 ezer új lakás. A rohamtempó azonban csak egy ideig tartható fenn, és 2018 tavaszán már tapasztalható volt némi megtorpanás. Napjainkban a kereslet nem csökken, hiszen az emberek szeretnének lakást vásárolni, lehetőleg újat, a fiatalok szeretnének leválni a szülőkről, saját életüket élni, a tehetősebbek befektetési hajlandósága pedig szinte semmit sem változott az elmúlt évekhez képest. Két esetben pedig biztosan várhatunk csökkenést: 2019-től visszaesés várható a kiadott építési engedélyek számában, 2020-tól pedig a az újépítésű ingatlanok kínálatát tekintve várható visszaesés az előrejelzések szerint és már a fejlesztők sem kezdenek bele olyan projektekbe, amelyeknek az átadása elhúzódik.

ÁFA kulcs változása

2019-ben szinte biztosan kivezetik az új lakásokra vonatkozó kedvezményes ÁFA kulcsot, amihez hozzájön a munkaerő- és kapacitás hiány, és már látható is, miért nem akar lassulni az ingatlanárak növekedése. Csakhogy az árak elérték azt a lélektani határt, amit sokan nem akarnak, vagy nem tudnak megfizetni. Egyre több a túlárazott lakás, és sokszor gond van a kínálat minőségével is, ami még inkább visszafogja a keresleti oldalt. Az egyik oldalon ott van tehát a kínálat, ami rövid távú hasznot szeretne a rövidesen megszűnő piaci előny miatt is, ezért nem érdekelt az árak csökkentésében, másik oldalon a keresleti oldal, ami ennyit és ilyen ingatlanokra nem hajlandó kiadni.2017 nyarának végén ugyanez volt a helyzet, akkor az is látható volt, hogy az egyetemisták nyár elején megrohamozták a piacot, és emiatt emelkedett a lakásbérleti díj. 2018 februárjában viszont már voltak olyan pontok az országon belül, ahol inkább csökkenés volt tapasztalható és a nyári pörgés után az árak lassan konszolidálódtak.