Egekben az albérleti árak

Egyre nagyobb a kereslet a kiadó lakások iránt a nagyobb városokban, ennek ellenére már nem emelkednek olyan tempósan a bérleti díjak, mint korábban. Ennek hátterében a kínálat bővülése áll.

Továbbra is az V. kerületben a legdrágábbak a kiadó lakások, havonta átlagosan 200 ezer forintot kérnek ezekért. A másik véglet pedig a XXIII. kerület, ahol 90 ezer forintos átlagáron lehet lakást bérelni. Budapesten február elején 140 ezer forint volt az átlagos bérleti díj.

Az előző években elindult építkezések jelentős része fejeződik be 2019-ben, így több mint 20 ezer új lakás átadása várható, ami várhatóan meghaladja majd a tavaly átadott új lakások számát. Január első napjaiban a budapesti – maximum 80 négyzetméteres – kiadó lakások átlagos bérleti díja havi 150 ezer forint volt, míg az újonnan épült vagy újszerű lakásokért átlag 169 ezer forintot kértek a tulajdonosok. Budapest mellett a legtöbb vidéki nagyvárosban is egyre nőnek a lakásbérleti díjak. A drágulás közel 10%-os, és ahogy ellepik a piacot a kiadó lakást vagy szobát kereső fiatalok, úgy kell egyre mélyebbre nyúlnia a pénztárcájába annak, aki költözni szeretne.

Albérletpiaci bumm

Az ingatlanpiaci bumm és a kedvező hitelkonstrukciók miatt az elmúlt években jó ötletnek tűnt lakást és házat vásárolni, a folyamatosan hízó kereslet pedig nem kímélte az árakat. 2011-ben  Budapesten kb. 70 – 75 ezer Ft-ért lehetett egy 50 – 55 m2 alapterületű lakást bérelni, és akkor ez sokkal jobb ötletnek tűnt, mint akár 100 ezer Ft-ot átutalni minden hónapban a banknak. Azóta nagyot fordult a Világ: 2015-ban átlagosan 3 – 4 %-kal nőttek az árak a fővárosban (panel és téglalakás) és Budapesten az albérletek átlagos bérleti díja idén elérte a 140 ezer Ft plusz rezsi összeget. Van olyan kerület, ahol 32 %-kal kell többet fizetni a tavalyihoz képest és ritka a csökkenés. A legdrágább az V. kerület, (200 ezer Ft), a legolcsóbb a XXIII. kerület (kb. 90 – 95 ezer Ft), egy panellakás a III. kerületben 139 ezer Ft-ba kerül havonta (+7%), egy téglalakás 170 ezer Ft-ba (+19%), vagyis a frissen felvett és lakhatást kereső diákoknak (ill. szüleiknek) nagyon nehéz a helyzete. Bár ijesztőnek tűnt minden résztvevőnek – még az ingatlant vásárolni nem akaró külső szemlélőnek is – az ingatlanárak emelkedése, a piaci helyzet tankönyvbe illő módon reagálta le a kialakult állapotokat.

egekben-az-alberlet-arak

Mi volt a helyzet korábban?

A megtakarítások folyamatosan növekedtek, a vásárlási feltételek javultak (kedvező hitelkonstrukciók, CS.O.K) és az emberek elkezdtek lakásokat vásárolni, már nemcsak saját használatra, hanem befektetési céllal is. A megnövekedett kereslet eredményeként az építőipari cégek alig bírják kapacitással, sőt, a fejlesztések 50%-át azok a nem szakmai fejlesztők birtokolják, amelyek csak a gyors profitszerzés miatt jöttek létre. Az általuk elvégzett munka minőségi és teljesítési szempontból igen kockázatos, viszont nélkülük nem kerülne átadásra csak Budapesten mintegy 8 ezer új lakás. A rohamtempó azonban csak egy ideig tartható fenn, és 2018 tavaszán már tapasztalható volt némi megtorpanás. Napjainkban a kereslet nem csökken, hiszen az emberek szeretnének lakást vásárolni, lehetőleg újat, a fiatalok szeretnének leválni a szülőkről, saját életüket élni, a tehetősebbek befektetési hajlandósága pedig szinte semmit sem változott az elmúlt évekhez képest. Két esetben pedig biztosan várhatunk csökkenést: 2019-től visszaesés várható a kiadott építési engedélyek számában, 2020-tól pedig a az újépítésű ingatlanok kínálatát tekintve várható visszaesés az előrejelzések szerint és már a fejlesztők sem kezdenek bele olyan projektekbe, amelyeknek az átadása elhúzódik. 2019-ben szinte biztosan kivezetik az új lakásokra vonatkozó kedvezményes ÁFA kulcsot, amihez hozzájön a munkaerő- és kapacitás hiány, és már látható is, miért nem akar lassulni az ingatlanárak növekedése. Csakhogy az árak elérték azt a lélektani határt, amit sokan nem akarnak, vagy nem tudnak megfizetni. Egyre több a túlárazott lakás, és sokszor gond van a kínálat minőségével is, ami még inkább visszafogja a keresleti oldalt. Az egyik oldalon ott van tehát a kínálat, ami rövid távú hasznot szeretne a rövidesen megszűnő piaci előny miatt is, ezért nem érdekelt az árak csökkentésében, másik oldalon a keresleti oldal, ami ennyit és ilyen ingatlanokra nem hajlandó kiadni.2017 nyarának végén ugyanez volt a helyzet, akkor az is látható volt, hogy az egyetemisták nyár elején megrohamozták a piacot, és emiatt emelkedett a lakásbérleti díj. 2018 februárjában viszont már voltak olyan pontok az országon belül, ahol inkább csökkenés volt tapasztalható és a nyári pörgés után az árak lassan konszolidálódtak.

Cikket írta: Fülöp Zoltán Pál

Ha szakértőre van szüksége keressen minket bizalommal


Megismertem az adatvédelmi tájékoztatót, tudomásul veszem, hogy adataim az abban foglaltak szerint lesznek kezelve.
Az adatvédelmi tájékoztatót itt elolvashatja.

Advisors

Blog

Az oldal üzemeltetője:

Advisors Ingatlanszakértő, Gazdasági és Mérnökiroda Kft.