Energetikai tanúsítványok

Mi is az az energetikai tanúsítvány?

Az energetikai tanúsítvány egy olyan energetikai szakvélemény, melyből megtudható, hogy az épület milyen energetikai tulajdonságokkal rendelkezik.

Mikor kötelező az energetikai tanúsítvány?

JANUÁR 1-ÉTŐL AZ ALÁBBI ESETEKBEN KÖTELEZŐ:
  • új épület építésekor
  • meglévő épület (önálló rendeltetési egység, lakás) eladása, vagy egy évet meghaladó bérbeadása esetén.
ingatlanszakértő

Miért most rendeljen tanúsítványt?

  • Mert online megrendelés esetén a felmérési díj 50%-át elengedjük.
  • Mert a tanúsítványát a helyszíni felméréstől számítva már akár 24 órán belül átveheti.
  • Mert a tanúsítványban ingyenes javaslatokat kaphat az épület szerkezetinek, és a benne lévő gépészeti rendszerek korszerűsítésére az hatékonyabb, és olcsóbb fenntarthatóságért.
  • Mert a tanúsítvány az épület „fogyasztását méri”, - jelentősen növelheti az ingatlan piaci értékét.
  • Mert a tanúsítvány 10 évig érvényes (ha az épület, vagy a követelményértékek nem változnak.)
  • Mert az energia megtakarításra, korszerűsítésre kiírt pályázatok esetén elengedhetetlen, hogy tervezetten rámutassunk arra, hogy a felújítással az épület energiafelhasználása mennyivel csökkenthető.

Ki gondoskodik a tanúsítványról?

ki-gondoskodik-a tanusitvanyrol

Új építésű ingatlan esetén az építtető, adásvétel esetén az eladó, bérlés esetén a bérbe adó gondoskodik a tanúsítványról. A jelenleg érvényben lévő rendelet szerint új építésnél legkésőbb a használatba vételi engedélyezésig, adásvétel esetén a vevőnek át kell adni, tartós bérbeadás esetén a bérlőnek be kell mutatni. A tanúsítvány megmutatja, hogy valójában „mennyit fogyaszt az épületünk” általános fogyasztói magatartást feltételezve, aktuálisan az ingatlanban használt gépészeti rendszerekkel.

Hogyan készül az energetikai tanúsítvány?

A tanúsítványt az épület egészére kell kiállítani, de természetesen egy adott épületegységre – lakásra is lehetőség van elkészíteni. Meglévő többlakásos épületeknél is célszerű az épület egészére elkészíttetni, mert így az egyes lakások tanúsításra kedvezőbb ajánlatot kérhet.

Hogyan készül az energetikai tanúsítvány?

A tanúsítás menete:

  • megrendelés, a rendelkezésre álló dokumentumok egyeztetése
  • helyszíni szemle időpontjának egyeztetése
  • helyszíni szemrevételezése az ingatlannak
  • az épületszerkezetek, épületrészek fényképekkel történő dokumentálása
  • ha tervdokumentáció nem áll rendelkezésre, az ingatlan felmérése
  • helyszíni szemle jegyzőkönyv aláírása
  • tanúsítvány átadása megegyezés szerint helyen, és időben

Mit mutat meg a tanúsítvány?

A tanúsítvány megmutatja az épület energiafelhasználásának a hatásfokát, vagyis azt, hogy mennyire takarékos, vagy pazarló az épület az energiafelhasználás terén.
Az épület energetikai besorolásában szerepet játszó tényezők:
  • az épületet határoló szerkezetek anyaga, és minősége
  • az épület tájolása
  • az épület/épületrész, lakás határoló – fűtött térrel határos épületrészek aránya
  • épületben használt gépészeti, és elektromos, és egyéb rendszerek, alternatív energiafelhasználás
Az épületet energetikai osztályba sorolása az összesített energetikai jellemzője, és a viszonyítási alap arányának százalékban kifejezett érétke alapján történik. A skála a legkedvezőbb „A+” kategóriától a legkedvezőtlenebb „I” kategóriáig terjed.

A táblázat a háztartási gépek energiafogyasztását jelző címkére hasonlít. A tanúsítvány bevezetésétől is azt várják, – mint ami a háztartási gépek esetében már megtörtént – hogy az alacsony energiafogyasztás értékké válik, és ez megjelenik az ingatlanok árában is.
energetikai-tanusitvany

Mikor nem szükséges a tanúsítvány:

  • 50 m2-nél kisebb hasznos alapterületű épületre;
  • Évente 4 hónapnál rövidebb használatra szánt épületre;
  • Legfeljebb 2 évi használatra tervezett épületre;
  • Hitéleti rendeltetésű épületre;
  • Jogszabállyal védetté nyilvánított épületre, valamint a jogszabállyal védetté nyilvánított (műemlékileg védett, helyi építészeti értékvédelemben részesült) területen lévő épületre;
  • Mezőgazdasági rendeltetésű épületre;
  • Azokra az épületekre, amelyek esetében a technológiából származó belső hőnyereség a rendeltetésszerű használat időtartama alatt nagyobb, mint 20 W/m3, vagy a fűtési idényben több mint hússzoros légcsere szükséges, illetve alakul ki;
  • Műhely rendeltetésű épületre;
  • Levegővel felfújt, vagy feszített – huzamos emberi tartózkodás célját szolgáló – sátorszerkezetekre.
  • Használatba vételi engedélyt (bejelentést) megelőző tulajdon-átruházás esetén;
  • Ha ugyanabban az ingatlanban résztulajdonnal rendelkező tulajdonos szerez ellenérték fejében további tulajdonrészt;
  • Az épület (önálló rendeltetési egység, lakás) egy éves, vagy annál rövidebb idejű bérbeadása esetén.
Advisors

Blog

Az oldal üzemeltetője:

Advisors Ingatlanszakértő, Gazdasági és Mérnökiroda Kft.